Munkabalesetek, 1. rész

A munkavédelem legfontosabb célja a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések megelőzése, a megfelelő munkakörülmények tárgyi, személyi és szervezési feltételek biztosításával.

A munkavédelem ugyanakkor versenyképességi kérdés is, hiszen csak korszerű munkakörülmények között lehet megfelelő minőségű terméket gyártani, szolgáltatást nyújtani. Munkabaleset esetén azonban sok kárt okoz a munkavállalónak, a munkáltatónak és az össz társadalomnak egyaránt a kiesett munkavállaló pótlása és az ezzel járó költségek.

A kevesebb baleset kevesebb betegszabadságot jelent, aminek köszönhetően csökkennek a költségek és kevesebb alkalommal szakad meg a termelési folyamat. Nincs 100 százalékos védelem, de a munkabalesetek száma jelentős mértékben csökkenthető, ha a munkavédelmi előírásokat a munkavállalók és a munkáltatók egyaránt betartanák.

Az elmúlt évek statisztikai adatai alapján elmondható, hogy hazánkban évente 10 ezernél is több három napon túl gyógyuló munkabaleset történik, csak 2013-ban 17,5 ezer ilyen esetet regisztráltak. A halálos, illetve súlyos munkabalesetek száma éves szinten megközelíti a 100-at, 2013-ban 75 ilyen eset történt. A legtöbb halálos munkabaleset az építőiparban, a mezőgazdasági szektorban, valamint közlekedési és anyagmozgatás kapcsán történik a munkahelyeken. A feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján készült jelentés szerint a legtöbbször az 50 és 250 fő közötti, valamint a 10 és 50 fő közötti munkavállalót foglalkoztató cégek dolgozóit éri baleset.

Gyakoriak a munkavégzésre vonatkozó ismeretek hiánya. A dolgozók gyakran saját belátásuk szerint végzik a tevékenységet, elmaradnak vagy formálisak a munkavédelmi oktatások - sorolja a munkabalesetekhez vezető leggyakoribb okokat Nesztinger Péter, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság közigazgatási főtanácsadója. Előfordul jó néhány esetben biztonsági berendezések, védőburkolatok kiiktatása, a technológiai sorrend, szabályok megsértése, amely szintén visszavezethető az ismeretek hiányára. Műszaki okok is gyakran szerepet játszanak a munkabalesetekben.

Tavaly a közlekedési baleseteket leszámítva a halálos balesetek több mint fele leesés miatt következett be, ennek nagy része építőipari tevékenység közben történt, de karbantartás, tisztítás, takarítás közben is előfordultak.

Az építőiparhoz köthető még a föld, épületszerkezetek beomlásával kapcsolatos balesetek, erőátviteli berendezések burkolatok hiányából eredő sérülések.

A munkakörülmények biztosítása munkáltatói feladat és kötelesség, ez azonban nem ér semmit a dolgozók nélkül. Ha a tárgyi, technológiai feltételek biztosítása megtörtént, akkor a dogozónak nyilván be kell tartani azokat a szabályokat, amiket megismert, a munkáltató számára előírt. Ebben nyújtanak segítséget a munkavédelmi szolgáltatók, de munkavédelmi hatóság is rendkívül sokat tesz a megelőzés érdekében. Többek között célvizsgálatokat folytat le, illetve a munkavédelmi ellenőrzési irányelvekben megjelölt prioritások mutatják a hatósági ellenőrzések irányát. A megfelelő előírások betartásával készült eszközök, berendezések már a biztonságot szolgálják, azonban a munkakörülményeket összességében a munkáltatónak kell biztosítania, a dolgozóknak pedig betartani a munkavégzésre vonatkozó szabályokat